Lakástulajdon szerzése esetén illetéket kell fizetni.
- Lakástulajdonnak minősül a lakáscéljára létesített és az ingatlan nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel szereplő, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzátartozó földrészlettel, ugyanígy lakásnak minősül az építési engedély alapján lakóháznak, lakásnak létesülő építmény is, ha annak készültségi foka az 50 % -ot meghaladja.
- Nem minősül viszont lakástulajdonnak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség, még akkor sem, ha azt egybeépítették a lakóépülettel, ilyenek például a garázs, műhely, gazdasági épület, üzlet. (ezek illetéke magasabb, általában 10 %) Szintén nem tartozik a lakástulajdon körébe az ingatlan-nyilvántartásban ugyan lakóházként, lakásként szereplő épület, amelyet az illetékkötelezettség keltezését megelőzően már legalább öt éve más célra hasznosítanak.
A vásárolt és eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete az illeték alapja. Aki másik lakástulajdonát a vásárlás időpontjától számítva legfeljebb egy évvel korábban adta el, csak akkor veheti igénybe az előzőekben említett értékkülönbözeti kedvezményt, ha a tulajdonában a vásárolton kívül más lakástulajdon vagy tulajdoni hányad nincs. Ha valaki a vásárlás napjától számított öt éven belül újabb lakást vásárol, nem vehető igénybe a kedvezmény.
Lakáseladás és újabb vásárlása esetén a vevő az eladást a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas adásvételi szerződés másolatával, vagy más megfelelő módon köteles igazolni, ezzel egyidejűleg köteles nyilatkozni arról is, hogy a kedvezmények feltételeinek megfelelt.
A törvény szigorúan rendelkezik arra az esetre, ha valaki a kedvezményt jogosulatlanul vette igénybe. Ilyenkor az adott vagyonszerzésre irányadó általános szabályok szerint járó és a kedvezmény illetékalap figyelembevételével előírt illeték különbözetének háromszorosát kell a vagyonszerző terhére pótlólag fizetési kötelezettségként előírni.
A fiatalabb korosztály vonatkozásában kedvezményes illetékfizetési szabályok léptek hatályba. A 35. életévét még be nem töltött személy első lakástulajdonának, tulajdoni hányadának megszerzése estén, az egyébként fizetendő illeték 50 százalékáig, legfeljebb negyvenezer forintig terjedő kedvezményben részesül. Ennek feltétele, hogy az egész lakástulajdon forgalmi értéke ne haladja meg a 8 millió forintot. Résztulajdon szerzése estén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.
Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, vagy lakástulajdonban 50 százalékot elérő tulajdonhányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga.
Az előzőeknél figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérése előtt elidegenítettek.
A kedvezmények feltételeinek fennállásáról a vagyont szerző félnek írásban kell nyilatkoznia. Ha valaki a kedvezmény igénybevételére jogosulatlan volt, az igénybe vett kedvezmény összegének háromszorosát kell a vagyonszerző terhére pótlólag kiróni.
A lakástulajdon megszerzésével kapcsolatban az illetéktörvény bizonyos átmeneti kedvezményeket is alkalmaz. Ám ezek igénybevételét feltételekhez köti.
Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a vevő másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon terhekkel nem csökkentett- forgalmi értékének különbözete.
Előfordulhat, hogy a vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol illetve értékesít. Ilyen esetben az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni.
Ha az illetékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi érékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke.
Új lakás vásárlásakor 2004-ig egy 30 millió forintnál nem értékesebb lakás megszerzése eddig illetékmentes volt. Az új szabályok szerint 2005 januárjá 1-től csak a 15 millió forintot meg nem haladó értékű új lakás illetékmentes, ha pedig a vásárolt lakás forgalmi értéke meghaladja a 15 millió forintot, de nem haladja meg a 30 millió forintot, akkor illetékkedvezményt kap a vagyonszerző.
Vegyünk egy példát: 20 millió forintos lakás után, ha nem új lakásról van szó, akkor az illetékszabályok szerint szerint négymillióig 2 százalékkal kell fizetni az értéket, négy millió forint felett pedig 6 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy egy 20 millió forint értékű lakás esetében a fizetendő illeték 1.040 ezer forint. Ha új építésű lakásról van szó, akkor a jövőben kap egy illetékkedvezményt, és ennek az illetékkedvezménynek annyi a mértéke, mint amennyit egy 15 millió forintos lakás után kellene az előbb említett szabályok szerint fizetni. Az pedig 740 ezer forint. Tehát a példánknál maradva az 1 millió 40 ezer forintot csökkenti egy 740 ezer forintos kedvezmény, és mindösszesen 340 ezer forint lesz a fizetendő illeték. De ha 30 millió forintnál értékesebb lakásról van szó, akkor semmiféle mentesség vagy kedvezmény nincs.
2. Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő, de legfeljebb 40 000 forint kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás részaránytulajdonának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.
Az illeték összegét az Illetékhivatal állapítja meg, amelyről határozattal értesíti a vevőt.
Alapja a forgalmi érték, mértéke pedig lakásonként 4 millió Ft-ig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6%.
Mi minősül lakástulajdonnak?
- Lakástulajdonnak minősül a lakáscéljára létesített és az ingatlan nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel szereplő, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzátartozó földrészlettel, ugyanígy lakásnak minősül az építési engedély alapján lakóháznak, lakásnak létesülő építmény is, ha annak készültségi foka az 50 % -ot meghaladja.
Mi nem minősül lakástulajdonnak?
- Nem minősül viszont lakástulajdonnak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség, még akkor sem, ha azt egybeépítették a lakóépülettel, ilyenek például a garázs, műhely, gazdasági épület, üzlet. (ezek illetéke magasabb, általában 10 %) Szintén nem tartozik a lakástulajdon körébe az ingatlan-nyilvántartásban ugyan lakóházként, lakásként szereplő épület, amelyet az illetékkötelezettség keltezését megelőzően már legalább öt éve más célra hasznosítanak.
A vásárolt és eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete az illeték alapja. Aki másik lakástulajdonát a vásárlás időpontjától számítva legfeljebb egy évvel korábban adta el, csak akkor veheti igénybe az előzőekben említett értékkülönbözeti kedvezményt, ha a tulajdonában a vásárolton kívül más lakástulajdon vagy tulajdoni hányad nincs. Ha valaki a vásárlás napjától számított öt éven belül újabb lakást vásárol, nem vehető igénybe a kedvezmény.
Lakáseladás és újabb vásárlása esetén a vevő az eladást a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas adásvételi szerződés másolatával, vagy más megfelelő módon köteles igazolni, ezzel egyidejűleg köteles nyilatkozni arról is, hogy a kedvezmények feltételeinek megfelelt.
A törvény szigorúan rendelkezik arra az esetre, ha valaki a kedvezményt jogosulatlanul vette igénybe. Ilyenkor az adott vagyonszerzésre irányadó általános szabályok szerint járó és a kedvezmény illetékalap figyelembevételével előírt illeték különbözetének háromszorosát kell a vagyonszerző terhére pótlólag fizetési kötelezettségként előírni.
A fiatalabb korosztály vonatkozásában kedvezményes illetékfizetési szabályok léptek hatályba. A 35. életévét még be nem töltött személy első lakástulajdonának, tulajdoni hányadának megszerzése estén, az egyébként fizetendő illeték 50 százalékáig, legfeljebb negyvenezer forintig terjedő kedvezményben részesül. Ennek feltétele, hogy az egész lakástulajdon forgalmi értéke ne haladja meg a 8 millió forintot. Résztulajdon szerzése estén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.
Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, vagy lakástulajdonban 50 százalékot elérő tulajdonhányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga.
Az előzőeknél figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérése előtt elidegenítettek.
A kedvezmények feltételeinek fennállásáról a vagyont szerző félnek írásban kell nyilatkoznia. Ha valaki a kedvezmény igénybevételére jogosulatlan volt, az igénybe vett kedvezmény összegének háromszorosát kell a vagyonszerző terhére pótlólag kiróni.
A lakástulajdon megszerzésével kapcsolatban az illetéktörvény bizonyos átmeneti kedvezményeket is alkalmaz. Ám ezek igénybevételét feltételekhez köti.
Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a vevő másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon terhekkel nem csökkentett- forgalmi értékének különbözete.
Előfordulhat, hogy a vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol illetve értékesít. Ilyen esetben az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni.
Ha az illetékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi érékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke.
Új lakás vásárlásakor 2004-ig egy 30 millió forintnál nem értékesebb lakás megszerzése eddig illetékmentes volt. Az új szabályok szerint 2005 januárjá 1-től csak a 15 millió forintot meg nem haladó értékű új lakás illetékmentes, ha pedig a vásárolt lakás forgalmi értéke meghaladja a 15 millió forintot, de nem haladja meg a 30 millió forintot, akkor illetékkedvezményt kap a vagyonszerző.
Vegyünk egy példát: 20 millió forintos lakás után, ha nem új lakásról van szó, akkor az illetékszabályok szerint szerint négymillióig 2 százalékkal kell fizetni az értéket, négy millió forint felett pedig 6 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy egy 20 millió forint értékű lakás esetében a fizetendő illeték 1.040 ezer forint. Ha új építésű lakásról van szó, akkor a jövőben kap egy illetékkedvezményt, és ennek az illetékkedvezménynek annyi a mértéke, mint amennyit egy 15 millió forintos lakás után kellene az előbb említett szabályok szerint fizetni. Az pedig 740 ezer forint. Tehát a példánknál maradva az 1 millió 40 ezer forintot csökkenti egy 740 ezer forintos kedvezmény, és mindösszesen 340 ezer forint lesz a fizetendő illeték. De ha 30 millió forintnál értékesebb lakásról van szó, akkor semmiféle mentesség vagy kedvezmény nincs.
Kedvezmények:
1. A lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosult vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett, 30 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakásnak, ilyen lakás tulajdoni hányadának első megvásárlása esetén a vevőnek nem kell illetéket fizetnie2. Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő, de legfeljebb 40 000 forint kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás részaránytulajdonának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.
Az illeték összegét az Illetékhivatal állapítja meg, amelyről határozattal értesíti a vevőt.