Az idei év első két hónapjában éledezni kezdett a hazai lakáspiac. Az árak csökkenése lassan megáll, bizonyos ingatlantípusok esetében rövidült az értékesítési idő,
a hitelszigorítások bevezetése előtti időszakban pedig a korábbinál több hiteligénylést adtak be.
Az illetékek jelentős csökkentésének köszönhetően több üzlet köttetett az év első két hónapjában, a korábban a 10 százalékos illetékkulcs miatt szinte alig eladható nyaralókra és üdülőkre is nőtt az érdeklődés. Szintén érezhető növekedést jelentett a piacon az, hogy a március 1-től bevezetett hitelszigorítások miatt a vevők egy része igyekezett az év első két hónapjában megvásárolni a kiszemelt lakást.
Csökkent az eladáshoz szükséges idő
Javuló tendenciát mutat az ingatlanok átlagos értékesítési ideje is, a tavalyi mélyponthoz képest 10-15 százalékkal gyorsult az ingatlanok forgási sebessége. Leggyorsabban továbbra is a panel- és téglalakásokat lehet eladni, a családi házak értékesítéséhez átlagosan 1,5-2-szer ennyi idő szükséges. A panellakásokat viszonylag alacsony áruk miatt lehet viszonylag gyorsan eladni (kivéve a nagy alapterületű lakótelepi lakásokat, melyeket a magas rezsiköltségek miatt továbbra sem könnyű eladni), a belsőbb kerületekben, illetve a vidéki városok felkapottabb részein található ingatlanok iránt is élénkült a kereslet. Jelenleg az átlagos eladási idő – ingatlantípustól és településtől függően 1-6 hónap.
A legnehezebb helyzetben továbbra is azok a tulajdonosok vannak, akik a jelentős túlkínálat ellenére is a piactól elrugaszkodott, magas áron kínálják lakásaikat – az esetek többségében sikertelenül.
Nem várható, hogy a márciustól bevezetett hitelszigorítás jelentősen csökkentené az eladások számát, mivel a rendelet gyakorlatilag az elmúlt 1,5 év banki gyakorlatának írásba foglalása – a válság kitörése óta 20-30 százalék önerő alatt nem lehetett lakás vásárlásához hitelt kapni, a szigorítás inkább arra lesz alkalmas, hogy az egyre versenyképesebbé váló forinthitelek felé terelje a vásárlókat.
Az utóbbi másfél évben a lakástámogatási rendszer MSZP-kormány általi megszüntetése, valamint a megkövetelt önrész megemelése miatt egy jelentős vásárlói csoport kiesett a piacról, akik a közeljövőben aligha tudnak visszatérni – hacsak nem tudnak még egy ingatlant bevonni fedezetként. Ez a vásárlói csoport vagy elhalasztja a vásárlást, vagy pedig a lakáshitel felvételéhez szükséges önrész összegyűjtéséig inkább bérlakásba költözik.
A mai piaci környezet enyhén pozitív növekedés irányába mutat, azonban amíg a külső gazdasági környezet nem rendeződik, valamint nem válik világossá a következő évek gazdaságpolitikai iránya, jelentős javulás nem várható. A forintárfolyam viszonylagos stabilizálódásával, valamint a devizahitelesek megmentésére létrejött banki konstrukciókkal sikerült az ingatlanpiac összeomlását elkerülni.
Manapság az árak még mindig kedvezőek – sok olyan lakás is megfizethetővé vált az átlagos vevő számára (például Budapest belvárosában), melyeket a válság előtt számára megfizethetetlen áron kínáltak eladásra.
forrás: Index