Lakás eladó!

A Világgazdaság Online beszámolója az újlakás-piac néhány jelentősebb szereplőjének  és a Központi Statisztikai hivatalnak a tapasztalataira, adataira támaszkodva próbál meg helyzetképet alkotni a lakáspiac helyzetéről és közeli kilátásairól. A lakások árának további zuhanását kínálat szűkülésén és az emelkedő költségeken túl az is gátolja, hogy az újabb árcsökkenés nem feltétlenül eredményezne nagyobb vásárlási hajlandóságot, keresletet.

Az elkövetkező hónapokban várható  kormányzati intézkedések jelentősen hozzájárulhatnak a szektor fellendüléséhez. Mind a lakástámogatási rendszer reformja, mind a beindítandó bérlakás-program, mind pedig a személyi jövedelemadó csökkentése elősegítheti a lakásépítés megélénkülését.

Az új építésű lakások piaca elérte a mélypontját, jelenleg a fővárosban a korábbi időszaknál 10-20 százalékkal alacsonyabbak az árak. Az ingatlanpiac fellendülése után azonban hasonló mértékű drágulást és akár másfél évnyi várakozást is be kell kalkulálnia annak, aki új lakásba szeretne költözni Budapesten – állapítják meg a zöldövezeti társasházairól ismert Elephant Holding szakértői.

Zelei Zoltán értékesítési igazgató szerint ma a beruházók a legkülönbözőbb akciókkal próbálnak vevőket toborozni. A piacot ugyanis a kivárás jellemzi, a kereslet pedig továbbra is elmarad a várakozásoktól. Az önkormányzati választások után azonban megindulhat a lassú élénkülés, hiszen az építőipar olyan, megközelítőleg 400 ezer embert foglalkoztató kulcságazat, amelyet a kormányzat valamilyen módon támogat majd a már bejelentett bérlakásprogram vagy a különböző lakáskasszaprogramokon keresztül. Az igazi piaci fellendülés pontos idejét persze nehéz megjósolni, de amint ez bekövetkezik, gyorsan olvad majd a vevők alkupozíciója. A drágulás mértéke a 2010-es kiinduló árakhoz képest lehet akár 10-15 százalékos is, nemcsak a kereslet növekedése, hanem az új építésű ingatlanokra kötelező energiatanúsítvány miatt is – véli az Elephant Holding szakértője.

Az Otthon Centrum is nagy súllyal szerepelteti előrejelzésében a központi intézkedések hatását. Megállapítja: több jel is arra mutat, hogy az idén kibillen a mélypontról a lakáspiac. Hozzátéve azonban, hogy a szegmens megerősödése, jövőbeli teljesítménye, a kereslet újrateremtése nagymértékben függ az új kormány 2011-ben elindítani tervezett otthonteremtési programjától. Sokat lendíthet a keresleten a személyi jövedelemadó csökkentése; így a háztartásoknál maradó szabad pénzekből, amelyek egy része lakáshitel-törlesztésre fordítható, több irányulhat a lakáspiac felé – véli Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2010 első fél évében alig kilencezer lakás kapott használatbavételi engedélyt és kevesebb mint tízezer új lakásra adtak ki építési engedélyt. A használatba vett lakások száma 34, az új engedélyeké 41 százalékkal alacsonyabb, mint 2009 első fél évében volt. A használatba vett lakások száma (amely 2008 és 2009 között még növekedett) az idei első negyedévben 26, a másodikban 41 százalékkal csökkent. 2010 első hat hónapjában hozzávetőlegesen annyi lakást vettek használatba, mint a 2000-es évek elején, az építési konjunktúra élénkülése előtt. Az Otthon Centrum 2010-ben húszezer körülire becsüli országosan az átadott lakások számát. A legnagyobb lakásépítő továbbra is a főváros, ahol az év első felében a használatba vett lakások száma ugyan 38 százalékkal csökkent, de országos részaránya így is 30 százalék (Közép-Magyarország régióban épült egyébként a lakások 55 százaléka). A jelentősebb építtetői csoportok részesedése azonos mértékben apadt, így – 2009 első fél évéhez hasonlóan – országosan körülbelül fele-fele arányt képviselt a lakosság és a vállalkozások csoportja, míg önkormányzati lakás mindössze 14 épült (0,2 százalék). Budapesten a vállalkozói építés részaránya minimálisan, 79 százalékra nőtt.

Az Otthon Centrum felmérése szerint 2010 első fél évében Budapesten mintegy ezer új építésű társasházi lakás talált gazdára. Ugyanez az adat 2009 első fél évében – amikor is a júliusban bevezetett áfaemelés miatt a tavaszi hónapok látványos keresletélénkülést hoztak – 1090 volt. Az áfaemelés negatív hatását pedig a második félévi 520 eladás mutatta látványosan. „Az, hogy előre hozott vásárlások nélkül, normális piaci menetben az idei év eddig szinte hozta a tavalyi piaci felszívást, reményre ad okot az év egészének teljesítményét illetően” – fogalmazott Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője.

Az év eleji 3800-hoz képest 3400-ra csökkent az átadott, de eladatlan lakáskészlet a fővárosban. Ennek alapja egyrészt az utánpótlás hiánya, másrészt pedig az, hogy a kereslet döntő része már átadott vagy átadáshoz közeli lakásokra irányul.

Az Otthon Centrum előzetes, évközi adatai szerint Budapesten az idén várhatóan 4000 alatt alakul az átadott társasházi lakások száma, ez egész évre – a tavalyi 8300 után – mintegy 50 százalékos csökkenést hozhat. S a családi házak építésében sem valószínű ennél kisebb visszaesés.

 

A lakásépítések számának átlagosan egyharmados visszaesése a régiók többségére érvényes. Ettől eltér Közép-Dunántúl és Észak-Magyarország régió, ahol a csökkenés mértéke csak egyötödnyi, az alföldi régiókban viszont a használatba vett lakások száma csaknem megfeleződött. Az előző év azonos időszakához képest az új engedélyek száma Közép- és Nyugat-Dunántúlon, valamint Észak-Alföldön csaknem egyharmadára esett vissza.
A fővárosban a kiadott építési engedélyek száma az első fél évben – az első negyedévi emelkedésnek köszönhetően – 4200 körül stagnált, de a második negyedben már itt is 30 százalékos csökkenés mutatkozott.

forrás: vg.hu